Karácsonyi vásár 1.1. Drezda

Nem mondhatnám, hogy észrevétlenül köszöntött be a december. Nagyon is feltünő volt a maga szomorkás, állandóan borús, felhős, esős napjaival. Persze, hogy észrevettük a változást. Olyan nemszeretem idő ez. Az első karácsonyvárásunk távol az otthontól. Advent van, mégha erre csak a naptár és az egyre-másra nyíló karácsonyi vásárok  emlékeztetnek bennünket. Nyár óta tervezgettük a drezdai utat. Állítólag a 6. legszebb adventi vásár Európában és ez volt a legelső is 1434-ben.

Szombaton kora reggel útnak indultunk. Autópálya vezet egészen Drezdáig, a 144 km-es távot 90 perc alatt küzdöttük le, de legalább 30 percet araszoltunk magában a városban, amíg a kiszemelt parkolóházhoz értünk. Szerencsére rengeteg üres hely volt és örömünkre  közvetlenül a Neumarkt-on volt, ahonnan rövid sétával értük el az óváros teret, a Striezelmarkt-ot.  Nevét a kalácsszerű édességről, a srtiezelről kapta, amit általában stollenként ismerünk. A Chrisstollen formája a bepólyált Jézusra utal. Magának a 24 napig tartó vásárnak is van még egy csúcspontja, ez maga a Stollenfest, amikor is egy 4 tonnás Stollent vonultatnak végig a városon egészen az Altmarkt-ig, majd ott felszeletelik és szétosztják a lelkes közönségnek. Ha valaki készülődik Drezdába, csak szólok, december 9-én lesz a felvonulás.

Nyugodt szívvel mondhatom, örülök, hogy nem ezen a szombaton volt e jeles alakalom, mert enélkül is óriási tömeg volt. Belemerültünk tehát a forgatagba, sodródtunk az árral mi is. Valóban szép karácsonyi vásár, különlegesek a bódék a tematikus dekorációkkal, a gyerekeknek napi több alkalommal előadások, de ennyi. Túlnyomóan sok az ételt-italt kínáló árus, szinte fele részben. Persze ez is érthető, hisz arra bizton számíthatnak, hogy ha vásásrolni nem is, de eszegetni, iszogatni mindenki fog. Javukra legyen írva, hogy giccsmentes és javarészt kézművesipari termékek várják itt a gazdag vevőket. Amerre a szem ellát stollenhegyek. Az 1-kg-os kiszerelés 19 euró volt, de a vásáron kívül a városi cukrászdában 17-ért is meg lehetett venni. (gyors átváltás fejben: cca 6000 ft) Finom, finom igaz, de legyek őszinte? Nem veszi fel a versenyt a mi beiglinkkel és nem vagyok elfogult. Kicsit túl van ez misztifikálva, akárcsak az olaszok panettone kalácsa. Linzer, hókifli, zserbó. Van ennél jobb? Nagyon finom volt ellenben  a forralt bor, a tízórai gyanánt elfogyasztott méretes sült kolbász és a déli gulyásleves, amiből egy adagot a fiúk alig bírtak megenni ketten. Sűrű volt, kellően fűszeres, nem túl zsíros. Mennyei volt a csokiba mártott eper. Hazafelé sajnálkoztam magamban, hogy nem ettem még egy adagot. 

Boldog várakozást mindenkinek! Gesundheit! Na Zdravi!

Tovább a blogra »